Kalkulátor vagy megérzés: Miért csap be a rutinod?

Kalkulátor vagy megérzés: Miért csap be a rutinod?

A repetitív feladatok manuális elvégzése gyakran drágább, mint az automatizálás, még ha egyenként gyorsnak is tűnnek. Ennek oka a kontextusváltás: minden megszakítás után az agynak átlagosan 23 percre van szüksége, hogy visszanyerje a fókuszát. A manuális munka rejtett költsége tehát nemcsak a ráfordított idő, hanem a csökkenő kognitív teljesítmény és a megnövekedett hibaarány.

Nemrég épp azon kaptam magam, hogy én is ugyanezt csinálom: "Áh, ez csak 10 másodperc" – mondtam magamban. És ebben a pillanatban jöttem rá: beleestem a saját csapdámba.

Ismerős az érzés? Amikor péntek délután ott ülsz az Excel táblázat felett, és azt mondod a kollégának: "Hagyjad, gyorsabb, ha bepötyögöm, mintha most elkezdenénk rendszert keresni rá."

Ez a mondat a KKV-k legdrágább mondata.

Nap mint nap látom, hogy okos, profi vállalkozók égetnek el akár milliókat is évente – nem rossz döntésekkel, hanem apró, "olcsónak" tűnő rutinokkal. Ma lerántjuk a leplet arról, miért hazudik neked a saját agyad.

A "Csak 2 perc az egész" nagy hazugsága

Az emberi agy csodálatos, de lusta. (Szerintem ez nem sértés, hanem evolúciós tény). Szeretjük a kitaposott ösvényt. Ha van egy folyamat, amit már százszor megcsináltál – például számlák adatainak átírása egy szállítólevélre –, az agyad "robotpilóta" üzemmódba kapcsol.

Ez biztonságosnak és gyorsnak tűnik. De a matek mást mutat.

Ha egy feladat naponta csak 5 percet vesz el, az évente kb. 20 munkaóra. Az majdnem három teljes munkanap! Három nap, amikor nem termelsz, nem pihensz, csak... gépelsz.

Miért veri át az agyad a saját rutinod? (A pszichológia)

Van egy pszichológiai jelenség, amit úgy hívnak: Present Bias (Jelen-torzítás). Túlbecsüljük a mostani pillanat "fájdalmát" (pl. leülni és megtanulni egy új szoftvert vagy írni egy Python scriptet), és alábecsüljük a jövőbeli nyereséget.

Javasolt bejegyzések